A passió című film Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.
Júdeában vagyunk, ott és akkor, amikor Jézus született. Vele szinte egy időben és egészen a közelében megszületik egy másik gyermek is, Brian. Róla a napkeleti bölcsek tévedésből azt hiszik, hogy ő a megváltó. Brian élete ettől a perctől kezdve tévedések és félreértések sorozata.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Victor Tukán nem az előítéletek embere. Legyen az ember színesbőrű, zsidó vagy arab, a francia gyárost mindez nem zavarja - egészen addig, amíg mindenki marad a saját hazájában. A sors azonban úgy hozza, hogy Victor, útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, melyek megkérdőjelezik megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges sofőrje, Salamon valójában zsidó. Majd őt nézik négernek, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek és amikor Victor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat.
1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az ENSZ szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film, melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a behajózást. A hajót az Exodus névre keresztelik. Az Egyesült Nemzetek Választmánya megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az angolok és zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig belügynek tekinthető.
A frissen elvált, 37 éves Rafi, aki a divat világának kifinomult, magasabb szféráiban mozgó, katolikus, ám vallását nem gyakorló fényképész-producer, egy szép napon megismerkedik Daviddel, a 23 éves zsidó származású szobafestővel. Egy szempillantás alatt egymásba szeretnek. David és Rafi előtt nagy feladat áll: nemcsak a köztük lévő 14 év korkülönbséggel kell megküzdeniük, hanem az egész addigi életük és társadalmi hátterük közötti óriási szakadékkal, valamint David hagyománytisztelő anyjának elvárásaival is. Rafi élete e keserédes időszakában pszichológushoz fordul. Dr. Lisa Metzger értő módon hallgatja érzelmi viharaival küzdő kliensét, és azon fáradozik, hogy segítsen neki legyőzni az intim kapcsolatokkal szemben táplált félelmeit, mikor hirtelen rádöbben, hogy Rafi választottja épp az ő egy szem kisfia, David.
Egy lengyelországi gettóban a végsőkig elgyötört rabok számára a legnagyobb kínszenvedés, hogy teljesen el vannak zárva a külvilágtól, így semmit nem tudnak arról, mikor várható - ha várható egyáltalán - a szabadulásuk. Egyikük, Jakab Heym (Robin Williams) ezért kitalálja, hogy beszerzett egy rádiót, s a hírek a szövetségesek előrenyomulásáról tudósítnak. Jakab kezdetben ártatlan tréfának induló akciója azonban annyira felvillanyozza társait, hogy a férfinak rá kell ébrednie: csak a nem létező rádióból származó hírek képesek lelket önteni a rabokba. Ezért Jakab folytatja a hazudozást.
"Ki vagy? Magad választod a sorsodat, vagy valami abszurd fordulat határozza meg az életed folyását?" Erre a kérdésre keres választ a film, felelevenítve Salomon Perel igaz történetét. A lengyel-orosz származású zsidó fiú a történelem viharában csak úgy maradhat életben, ha állandóan megváltoztatja identitását. Amikor családjának menekülnie kell Németországból, egy orosz árvaházban "pionyír" lesz belőle. Innen német fogságba kerül, ahol - árja árvaként - hős gyanánt tisztelik és szeretik a német tisztek. A fiút jutalmul felveszik a Hitlerjugend tagjai közé, ahol beleszeret egy náci lányba.
Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz... A film forgatókönyve Lale Andersen német bárénekesnő önéletrajzi regényének egy részletét dolgozza fel. 1944-ben kiadták a Lili Marleen angol nyelvű változatát egy angol énekesnő, Anne Shelton lemezével, ám a dalt maradandó világsikerré a legendás Marlene Dietrich tette.
This 9-episodes documentary series extensively examines the history of Poland in the 20th Century, telling the story through archival films, newsreels, interviews, and readings from novels and poems.
