Kulcsszó Death Sentence

A jóhírű Dr. Richard Kimble élete gyökeresen megváltozik, amikor feleségét holtan találja. Kimble hiába áll elő látszólag perdöntő bizonyítékkal, mint a gyilkosság első számú gyanúsítottját, perbe fogják és halálra ítélik. Richardnak azonban sikerül megszöknie. Halálos menekülés veszi kezdetét, ahol a mindenre elszánt orvos nemcsak a sarkában loholó rendőrökkel és az FBI-különleges ügynökével, Gerarddal fut versenyt, de az igazsággal is. És ahogy közeledik a végkifejlet, úgy válik az igazság egyre hihetetlenebbé, sőt rettentővé.

Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.

A louisianai apáca, Helen Prejean levelet kap egy halálra ítélt bűnözőtől. Matthew Poncelet hat esztendeje ül a siralomházban, két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt szabták ki a legszigorúbb ítéletet. A fiatalember arra kéri, hogy legyen a lelki tanácsadója. A nővér elhatározza, hogy segít a magát ártatlannak valló férfinak. Mindent elkövet, hogy megmentse a kárhozatra ítélt lelkét, és kieszközölje számára a kegyelmet. Az idő azonban vészesen fogy, közeledik a kivégzés napja. A film Helen Prejean igaz történetén alapul.

Párizsban a XV. században a főesperes fivére szövetségre lép a cigányok királyával, mivel így lázadást tudtak szítani a parasztok között .Mindeközben Esmeraldába, a szép cigány lányba beleszeretett a torz, púpos harangozó Quasimodo.

A korosodó bankpénztáros, akinek eddigi élete csupa méltósággal viselt hétköznapi keserűség, találkozik élete asszonyával. A nő azonban csak mafla öregúrként kezeli, aki arra való, hogy őt és félművelt, rámenős fiatal barátját eltartsa. Az idősödő férfi ugyanis szabad idejében festeget, és szerelmi kalandja révén felkapott művésszé válik, ami pénzt is hoz a házhoz. Amikor rádöbben, hogy érzelmeiben megalázták és kihasználták, elveszíti a fejét.

A film Aileen Wuornos, az első amerikai sorozatgyilkos nő története, vádirat a halálbüntetés és az elmebetegek megbüntetése ellen. 1992-ben a neves brit filmrendező, Nick Broomfield Aileen Wuornos: Egy sorozatgyilkos áruba bocsátása címmel filmet készített arról, hogyan fog össze Aileen anyja, ügyvédje és a floridai rendőrség, hogy a lehető legmagasabb áron sikerüljön eladniuk a szenzációvá dagasztott történetet. A haszonlesésnek és kapzsiságnak ebben a színjátékában Aileen tűnik az egyetlen hiteles emberi lénynek. 12 évvel később Broomfieldet beidézték a kegyelmi tárgyalásra, és levetítették Broomfield korábbi filmjét is, bizonyítandó, hogy az eljárás nem a megfelelő módon zajlott. Felszólalásában azonban Aileen váratlanul bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságokat.

A húszas évek Amerikájában az idegengyűlölet és a bolsevizmustól való rettegés légkörében két olasz emigráns munkást állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy egy rablásuk alkalmával Massachussets mellett megöltek egy biztonsági őrt. Sacco az utolsó szó jogán a bírák képébe vágja: azért kell itt állnunk, mert anarchisták vagyunk. Az eljárás - a nemzetközi nyomásnak is köszönhetően - két évig tartott, de a két férfi nem tudta megvédeni magát. Sacco és Vanzetti perét néhány évvel ezelőtt nevezte Massachusetts kormányzója az amerikai igazságszolgáltatás szégyenfoltjának.

In 1940s British India, archnemeses Mallikajaan and Fareedan are locked in a battle of succession of Heeramandi, an elite house of courtesans, while seeds of rebellion take root in the world around them.